Új bejegyzés Frissítés

2007.11.11. 20:20

Most egy jópofa viccet találtam, és megosztom Veled is, nevessünk együtt! Réges régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a mesemondásra. - Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura. - Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta: - ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót: - ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam.. Drága Gertikém! Nálunk beköszöntött a tél, ma egész nap esett a hó. Nem is csináltam semmit, csak lustálkodtam. Gondolom, Neked nem volt ilyen jó dolgod, hiszem mindig akad valami, ami kicsit felboritja a nyugalmadat. Vigyázz magadra, pihizz egy kicsit Te is! Szép estét, és mosolygós hetet kívánok ebben a zord időben is. Millió puszi: Zsóka.

2007.11.10. 20:00

Drága Gertikém! Köszönöm szépen a kedves látogatásodat! Az egyik legkedvesebb Ady versemet hoztad,aminek nagyon örültem. A két kép is nagyon szép. Fogadd sok szeretettel kérlek az alábbi igekártyát amit most neked hoztam! Legyen nagyon kellemes estéd, és áldott, szép vasárnapod! Szeretettel ölellek, Judit

2007.11.10. 05:31

2007.11.08. 06:51

Szia! Szép jó reggelt! Meghoztam a reggelit:) Kati és Macsekok

2007.11.07. 20:31

"...eljön a napja, meglásd, tán észre sem veszed, csak sokkal szebben süt rád, érzed mindenki szeret.. nem tudod mitől van, egyszer csak énekelsz, s nevetsz mert a dallam arról szól, hogy szeretsz... sétafikálsz az utcán, s mindig jön egy barát, és ha a kedved fogytán, ő énekel tovább... szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház, egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz. a boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat, csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!" szép estét puszi Margó

2007.11.07. 15:20

Drága Gertim! Köszönöm szépen a látogatásodat, nagyon jólesett. Mindig nagy örömmel jövök hozzád és sok-sok szeretettel gondolok Rád! Judit   "Ráleltem egyfajta nyugalomra, egy új érettségre... Nem érzem magamat jobbnak, vagy erősebbnek másoknál, csak hirtelen nem számított, hogy mások szeretnek-e, vagy sem. Sokkal fontosabbnak tűnt számomra, hogy én szeressem őket. Amikor úgy érezzük, egész életünk kifordul a sarkaiból, nem számít többé más, csak amit adhatunk, és akit szerethetünk!" (B.Stills)

2007.11.07. 10:32

Drága Angyalkám! Minden órának és napnak van varázsa. Egyszer a munka, máskor a pihenés, legtöbbször azonban az Élet szól bele a remélt harmóniába. Új feladatokat jelöl meg, új rendszert alakít ki, és ez a kavargó és zajló rendszertelenségeiben is logikus folyamat maga az életünk. Madách Imre jól érzékelte és tömören fogalmazott a Tragédia zárótételeként: "A cél halál, az élet közdelem. Az ember célja e küzdés maga." Valóban, egy folyamatos küszködés a reánk mért kevés vagy sok évtized. Jól fogalmaz a népi bölcsesség is: "Úgy szép az élet, ha zajlik." A Miénk az utóbbi években még a jégtáblák egymásra torlódását is túldörögte és csikorogta. Nem mondhatunk a változatosságért könyörgő fohászt, az bizonyos. Ugyanakkor még tegnap, a mások lelkének és kívánságainak is megfelelve, az általad olyan nagy kitartással és kitűnő minőségben összeállított honlapoddal "mennyei" örömöket is biztosítottál. Ez az önzetlenül adás, mások életének szebbé tétele az ember valódi küldetése, ha létezik egyáltaláén valami felettes Én a Világban. A magam szerény életében mindíg kerültem a másoknak ártó gondolatokat. Kerültem a felesleges ember létét is. Amilyen lehetőségekkel születtem és amilyeneket adott körém a Sors, azokon belül igyekeztem a legtöbbet kihozni 'magamból'. Az már a szerencsétlenségek láncolata, hogy mindíg akkor ütöttek, gáncsoltak el vagy rontottam el a helyzetemet magam is, amikor éppen új és magasabb minőségű paradigmát válthattam volna. Így mindössze csak egy lépést léptem felfelé, de igyekeztem a magam és a mások békéjét megteremteni. Téged is azért választottalak, mert a minőséget láttam meg Benned. Az Élet által már gyötörve próbált lelkünk végül is egymásra talált. A zörrenés nem rontja a harmóniát, hanem jelzi a jobbítás lehetőségeit. Őszintén hiszem és remélem, hogy a nagyszerű és a soktételes szimfóniánk végén a Mennyei karmester majd felénk int, és felállít a zenekarban: "Kitűnően játszottatok, bravó Zenészek:Gerti és Józsi." Szeretető Férjed.

2007.11.06. 16:14

Hideg ősz süvölt végig a kertek alatt. Fázós sietséggel repülnek fészkük felé a madarak. Még érzem, ahogy karod pihen a vállamon, De tudom, hogy ezentúl egyedül álmodom. Megfognám a kezed és kérnélek, hogy maradj… De némák a sóhajok, némák a szavak. Még pár lépés és búcsút intesz, S én majd erősnek mutatom magamat. Nem akarom, hogy láss összeroppanni, A fájdalom mázsás súlya alatt. Ereimbe csordul az ősz vére, Hűvöse lassan a szívemig ér. Ködként vesz körül a bánat, Fekete tűzzel ég köröttem az éj.. szeretettel ölellek Margó

2007.11.04. 22:09

Olvassátok csak el, olyan megható történet... Bár több ilyen orvos lenne a világon!  Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje  mélyéről előhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a  padlóra az üvegben lévő érméket és  gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta,  mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie.  Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a  pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és  kisurrant a hátsó ajtón A hat háztömbnyire lévő  patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös  Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt  a patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de  a patikus éppen nagyon el volt foglalva.  Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a  lábát a padlón. Semmi. Megköszörülte a torkát úgy,  hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak  lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét  az üvegből és megkocogtatta a pult üvegét. Ez  használt!  - És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus  érezhetően bosszús hangon. - Éppen a testvéremmel  beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam -  tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a  kérdésére.  - Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni  veled - mondta Tess a patikuséhoz hasonlóan bosszús  hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát  szeretnék venni neki.  - Tessék? - fordult hozzá a patikus.  - A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében,  és az Apukám azt mondta, hogy csak egy csoda  mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe kerül  egy csoda?  - Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem  tudok neked segíteni - felelte a patikus, kissé  megenyhült tónusban.  - Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha  nem lenne elég, kipótolom. Csak mondd meg mibe  kerül.  A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett,  jólöltözött férfi volt. Lehajolt a kislányhoz és  megkérdezte:  - Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek  szüksége? - Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel -  csak azt tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt  mondta, hogy valami operációra volna szüksége De Apu  nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én  pénzemet.  - Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicago-i férfi.  - Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig  hallhatóan - Ez az összes, ami van, de tudok többet  is szerezni, ha kell.  - Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a  férfi - Egy dollár és tizenegy cent - éppen az a  pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára.  Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a  kislányt:  - Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az  öcsédet és találkozni a szüleiddel. Lássuk, hátha  van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.   A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt,  sebészorvos, aki az idegsebészetre specializálódott.  Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt bele sok  idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen,  egészségesen. Anya és Apa boldogan beszéltek arról  az esemény-láncolatról, ami idáig vezetett.  - Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya -  vajon mennyibe került volna?  Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a  csoda: egy dollárba és tizenegy centbe. no és egy  gyermek töretlen hitébe. Egy csoda nem a természet  törvényeitől függ, hanem magasabb törvények  működésétől. Drága Gertikém. Ismét jól eltűntél, gondolom nagyon zsúfolt volt Nektek is ez a hosszú hétvége, mint nekem is. Az emlékezés hete után mosolygós,  szép derűs  hetet kívánok millió puszi: Zsóka

2007.11.03. 18:29

Olyan furcsák vagyunk mi emberek A lelkünk sír, az ajkunk nevet. A másikról azt hisszük, boldog talán, S irigykedünk egy vidámabb mosolyán. (Dante) Szeretettel gondolok rád ölel Margó

2007.10.31. 16:42

Szia kedves Gertike!Köszönöm a szép verset,kellemes hétvégét,erőt egészséget kivánok .Szeretettel Gyöngyi.

2007.10.31. 15:54

Bertók László: Halottak napja Halottak napja: visszapillantó tükör, vizsgája szemnek, emberségnek, akiket te mutatsz, azok már nem előznek. Sebességük fűszálak élein, porszemeken cikázik, arcuk csontok roncsaiban ázik. Mértanuk pontjai között a közúti szabályok érvénytelenek, életünkre igazolások. Meghívás nélkül jelen vannak kanyarokban, mozdulatokban, tekintetük, mint jelzőlámpa bennünk villan. Tükörbe nézünk, megalázkodunk, mindnyájan fehér bárányok vagyunk, virágot hintünk az útra, fejünkre hamut, miközben őket ünnepeljük, azaz magunkat ünnepeljük, hisz nincsen visszaút. Krizantémok a temetői buszon, fejem körül virágok, glória, mennyei kalap, harmattal áldott. Fehér lobogókkal a város kiözönlik a kapukon, mindenki megadta magát, nem villog szurony. Csak az évek, a nyavalyák szűkülő sorfala vigyáz, dércsípte árnyékuk felett siránkoznak a fák, megállók vasa, csonka keresztek tükörképe szalad. Arcom mögött a Tejút mozdulását, köszöntöm halottaimat: Nagyanyámat, Katona Juliannát, s a másikat, Farkas Katalint. Friss fakereszt ablaka mögül nagybátyám még némán visszaint. Aztán újra a sejtek szava. Ülök a buszban, térdemen fiam. Körben a téboly tűzkarikái. Halottak napja van. Mindenkinek van kiért gyertyát égetni  . szeretettel gonolok rád Margó

2007.10.31. 09:57

Ezen a napon minden más Újra mélyen érint meg a gyász Nincs már velünk együtt Kit ismertünk vagy szerettünk Ma lélekben újra együtt lehetünk.    Eszembe jutnak az együtt töltött napok Fülemben újra megcsendült a hangod Szinte látom minden mozdulatod Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod.    Gyertyákat gyújtunk és mécseseket Ezek a fények világítsanak Neked Örök világosságban, békességben nyugodj Soha el nem felejtünk, biztosan Tudod!  Nyugodt, békés napokat kívánok! Drága Gertikém nagyon sok szeretettel gondolok Rád: Sissi

2007.10.31. 01:44

Mindenszentek napján s a halottak ünepén, gyújts egy gyertyát, s imádkozz az elhunyt lelkekért... Memento mori! - és én emlékezem! Amíg a gyertyák pisla fényébe nézek s hallgatom csendes percegésüket, elsüllyed a világ, amely körülvesz és átölel az emlékezés. Fénylően kétkedő és ijedten rezzenő lelkem mélyéből lassan bukkannak elő azok, akik már nem lehetnek velem, s akik ott vannak ahová nekem is készülnöm kell. Magukkal hozzák hangjukat, mozdulataikat, elfelejtett és soha el nem felejthető énjüket, mosolyukat és szeretetüket, amelyeket most, ezekben az órákban súlyosnak és felfokozottnak érzek. Halottak Napja van! Az Ő napjuk! A temetők pompáznak a virágözöntől, az élet lelassul, mintha sejtelmesebbé válna minden. Szférai hangokat hallani a sírok szegletében, pedig csak a játszi szél jött percnyi látogatóba. A fejfák és sírkövek köré aureolát von a bágyadtan őszies napfény. Hangok, illatok, fények és fénytelenség özöne tölti el a lelkeket és emlékezünk. Mert memento mori! Emlékezz és készülj a halálra! Édes Gertikém! Gondolatban veled vagyok és együtt gyújtjuk meg a gyertyát elhunyt szeretteinkért... Szeretettel ölel, Judit

2007.10.31. 00:45

Emlék maradok   Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok, Hiszen Napként az égen nektek ragyogok! Ha szép idő van s kék az ég Jusson eszetekbe sok szép emlék. Ha rám gondoltok soha ne sírjatok- Inkább a szép dolgokon kacagjatok! Ha telihold van, az értetek ragyog S azt jelenti, hogy boldog vagyok. Ha hullócsillag száll az éjféli égen, Akkor mondjatok egy imát értem! Én is imát mondok majd értetek, Hogy boldog lehessen szívetek. Ha rám gondoltok soha ne sírjatok, Hiszen szívetekben jó helyen vagyok.   Emlékezzünk drága szeretteinkre. Sajnos ha másképpen már nem tudunk, lélekben legyünk együtt velük  Drága Gertike millió puszi :Zsóka   Katt a képre

2007.10.29. 22:03

Mihail Lermontov Imádság Ha sorsom néha megtapos s bú fogja szívem át, elmondok egy csodálatos igéjű mély imát.   Megnyugtató, áldott varázs árad belőle rám, s gyógyít a szent vigasztalás, míg mondogatja szám.   S egyszerre nem fáj semmi sem, gond és bú nem sebez, sírok, hiszek s nehéz szívem oly könnyű, könnyű lesz.   (Áprily lajos fordítása)   Szia drága Gertikém. Annyira örülök,hogy helyre tették a vendégkönyvedet. Most nem merek olyan képet ide betenni majd megnézem a saját oldalamon mi a manó lehetett vele. Kívánok nagyon szép estét, és Hetet, még ha egy szomorú napnak is nézünk elé. Szeretettel ölellek, millió puszim: Zsóka

2007.10.29. 20:29

Drága Gertim! Ezúttal kép helyett engedd meg, hogy egy saját versemmel lepjelek meg! Fogadd olyan szeretettel, ahogy én hoztam! Bár a héten egy szomorú ünnepnap is van, mégis kellemes hetet kívánok! Szeretettel, Nyúlmami   Valahol messze   Valahol messze, kanyargós utakon döcög a vonatom. Néhanap egyenes hol fel, hol le száguld a vonatom.   Életem csorba üvegén át az út borzasztó hosszú nincs vége, s hogy az eleje hol van? A válasz bizonytalan.   Fák, erdők, mezők, tengerek és folyók, könnyek és mosolyok suhannak tova egy kis házikó, s a szív oly tétova.   Valahol messze, kanyargós utakon várak és virágok, vágyak és koszorúk, a leszálló éj üres lelkem helyén. (Görögné Erika)

2007.10.28. 20:28

Azt hiszem, a szívünkben, ha nyílna még virág, boldogabb és szebb lehetne az egész világ. Ha véletlen találkozunk, egy mosoly legyen a jel, hogy ismeretlen ismerősként búcsúzunk majd el.   Halász Judit szép estét puszi Margó

2007.10.27. 14:08

Kedves Gerti.Nagyon szép hetet kívánok,remélem a fiad nagyon jól van már?Régen jártam erre,kevés az időm,pedig de szeretek nézelődni és zenét halgatni.üdözletem.vali.

2007.10.27. 11:57

DRÁGA GERTI KÖSZÖNÖM ,NAGYON SZÉPET HOZTÁL NEKEM LEGYEN NAGYON SZÉP NAPOD PUSZI MARGÓ

[968-949] [948-929] [928-909] [908-889] [888-869] [868-849] [848-829] [828-809] [808-789] [788-769] [768-749] [748-729] [728-709] [708-689] [688-669] [668-649] [648-629] [628-609] [608-589] [588-569] [568-549] [548-529] [528-509] [508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [Korábbi] [Archívum]