Szövegkönyvét Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írták Victorien Sardou A La Tosca - című drámája alapján. Ősbemutatójára 1900. január 14-én került sor Rómában.
Szereplők:
Floria Tosca, énekesnő - szoprán
Mario Cavaradossi, festő - tenor
Scarpia, Róma rendőrfőnöke - bariton
Angelotti, a Római Köztársaság konzulja - basszus
Sekrestyés - basszus
Sciarrone, rendőr - basszus
Spoletta, rendőr - tenor
Börtönőr - basszus
Pásztorfiú - fiúszoprán
Helyszín: Róma, francia megszállás alatt
Idő: 1800. június
Első felvonás
Sant'Andrea della Valle templom
Az Angyalvárból megszokott Politikai fogoly Angelotti, a Római Köztársaság egykori konzulja a Sant'Andrea della Valle templomba menekül, ahol családja egy kápolnát tart fenn és ahol nővére, Attavanti márkinő, női ruhákat rejtett el, hogy szökésében segítse. Angelotti a közeledő sekrestyés elől a kápolnába menekül. Megérkezik Mario Cavaradossi van, aki a templom számára egy Magdolnát ábrázoló képet fest. Magdolnát Angelotti nővéréről mintázta. A sekrestyés segít Cavaradossi munkájában. Miután a sekrestyés távozik, Angelotti előjön rejtekhelyéről és elmeséli Cavaradossinak Miként szabadult az Angyalvárból, de Tosca érkezése félbeszakítja. Angelotti ismét elrejtőzik, Cavaradossi nekiadja egy kosárban levő ebédjét, hogy erőre kapjon. A féltékeny énekesnő meghallotta, hogy a festő valakivel beszélget, féltékenységét szóváteszi, főleg Amikor egy festményen felismeri Attavanti márkinőt. Cavaradossi Azonban megnyugtatja és biztosítja szerelméről. Az énekesnő távozása után Angelotti ismét előjön rejtekhelyéről. Cavaradossi felajánlja neki a házat, hogy rejtőzzék el a kerti kútban veszély esetén. Egy ágyúdörgés hallatszik, ami a Rabok szökését jelzi az Angyalvárból. Angelotti és Cavaradossi sietve távoznak. A templomba érkezik Scarpia, Róma rendőrfőnöke és segédje Spoletta, aki megtalálja az üres kosarat és a női ruhákat (többek közt egy legyezőt is) a kápolnában. A templom megtelik Te deumra készülő papokkal és hívőkkel. Tosca visszatér de nem találja szerelmet. Scarpia kihasználva az énekesnő féltékenységét, bemutatja neki Attavanti márkinő legyezőjét. Scarpia szerelmet vall az idegesen távozó énekesnőnek.
Második felvonás
Farnese-palota
A rendőrfőnök elfogatja Cavaradossit és a Farnese-palotába viteti majd odahívja a festő Szerelmet is, akit régóta szeretne magának megkaparintani. Angelottit nem sikerült elfogni, sikeresen elrejtőzött Spoletta és ügynökei elől. Az énekesnő megérkezik a palotába. Scarpia szembesíti a megkínzott festővel, aki arra Kéri, hogy ne áruljon el semmit. Scarpia kínvallatásra küldi a festőt. A szenvedő Cavaradossi hallatán Tosca feltárja Angelotti rejtekhelyét a kerti kútban. A rendőrfőnök előhozatja a festőt, aki megtagadja Toscát, Amikor megtudja, hogy az énekesnő mit tett. Sciarrone érkezik Napóleon győzelmének hírével. A hír hallatán fellelkesülő festőt visszaviszik börtönébe. Ekkor A rendőrfőnök felajánlja a festő szabadságát, ha Tosca az övé lesz. Az énekesnő rááll az alkura és Scarpia utasítást ad, hogy Cavaradossit hajnalban vaktölténnyel lőjék le. Ám Amikor a rendőrfőnök meg akarja ölelni Toscát, az leszúrja.
Harmadik felvonás
Angyalvár
Cavaradossi az Angyalvárban várja kivégzését. Utolsó kívánságaként levelet ír Toscának. Ekkor Belép az énekesnő és megmutatja a festőnek a Scarpiától kapott levelet, mely biztosítéka szabadulásuknak. Elmondja a tervét az ál-kivégzésről. Megérkeznek a katonák és Cavaradossit sortűz ele állítják. A festő holtan esik össze. Az énekesnő Ekkor rádöbben az igazságra: Scarpia becsapta őt. Közben megérkezik Spoletta, aki időközben értesült Scarpia haláláról. Tosca az Angyalvártetejéről a mélységbe veti magát.
Az opera teljes felvétele Montserrat Caballé (Tosca) és José Carreras (Cavaradossi) előadásában: katt a hegedű-kulcsra!
I. felvonás
II. felvonás
III. felvonás
Kettős a III. felvonásból (Caballé és Carreras)
(Indítás előtt katt a Levélária szünetére!)
Az "örök" Tosca: Maria Callas
Maria Callas - eredeti néven Kalogeropoulos - 1923. december 2-án született New Yorkban, görög bevándorlók gyermekeként. 1937-ben a nehéz anyagi körülmények miatt édesanyjával visszatért Görögországba. Az Athéni Konzervatóriumban tanult Maria Trivella, majd Elvira de Hidalgo növendékeként. Kisebb szerepek után a második világháború alatt Suppe Boccaccio-jában, majd 1942-ben már Tosca-ként debütált.
Athén 1944-es felszabadítása után, illetve a polgárháború kitörése miatt 1945-ben visszatért apjához New York-ba, ahol a híres tenor, Giovanni Zenatello felfedezte tehetségét. Annak ellenére, hogy szerepajánlatokat kapott a Metropolitan Operától, Maria Callas Európába ment. 1947-ben a Veronai Arénában Gioconda szerepét énekelte, a következő évben pedig már Olaszország-szerte híressé vált olyan operák szerepeiben, mint a Turandot, az Aida és természetesen a Norma. Karrierjét a híres karmester, Tullio Serafin és későbbi férje, Giovanni Battista Menenghini egyengette. 1949-ben a Puritánokban Velencében, Rómában Wagner Valkűrjében szerepelt, 1950-ben bemutatkozott a Milánói Scalában is.
1951-ben a Traviatát és A szicíliai vecsernyét énekelte Firenzében. A londoni Covent Gardenben Normaként debütált, 1952-ben a Scala évadnyitó előadásán a Macbeth című operában énekelt. Ezekkel a bemutatókkal világhírűvé vált, és az ötvenes évek elején különböző lemezszerződésekkel is elhalmozták.
1955-ben már az Egyesült Államokban is sikert sikerre halmozott, Például a Chicagói Operában a Pillangókisasszonyt énekelte, egy évre rá pedig a New York-i-i Metropolitan Operában debütált Bellini Normájában. 1959-ben, 10 évi házasság után elvált férjétől, és 9 évig tartó viszonyt kezdett a görög mágnással, Aristoteles Onassissal. (Ez a kapcsolat karrierjét is meghatározta, Hiszen hangulata nagyban befolyásolta hangját. Így amikor Onassiss 1968-ban feleségül vette John F. Kennedy özvegyét, Jackie Kennedyt, az énekesnő teljesen összeomlott.) A hatvanas években karrierje helyett inkább magánéletére koncentrált, de még visszatért Görögországba , ahol elénekelte a Normát; ezen kívül szerepelt a Medeában, a Toscában Londonban, Párizsban a Zeffirelli által színre vitt Normában. 1965-ben a londoni Covent Garden színpadán lépett fel utoljára operaelőadásban, Tosca szerepében.
Tosca imája Callas előadásában (Kattra indul, előtte katt a Levélária szünetére!)
1969-ben kezdett el dolgozni Pier Paolo Pasolinivel, aki felkérte a Medea című film főszerepére. 1973-ban Giuseppe di Stefano-val koncertturnéra indult. Ekkor már 8 éve nem lépett fel nagy nyilvánosság előtt, így a koncertsorozatot nagy figyelem kísérte. Azonban 1974-ben, egy japán koncert után kénytelenek voltak lemondani a turnét, mivel az énekesnő hangja már nem birta a megterhelést. Maria Callas 1977. szeptember 16-án halt meg párizsi otthonában. Hamvait kérésére az Égei-tengerben szórták szét.
Callas emléktáblája a párizsi temetőben
Minden idők talán legnagyobb szopránja, aki tökéletesen énekelt mezzo, sőt alt szerepeket is. Csodálatos, senkihez nem hasonlítható, összetéveszthetetlen, gyönyörűséges organum.
AJÁNLOM AZ OLDALT
