Giacomo Puccini
(1858 - 1924)

Puccini: Tosca

 H�romfelvon�sos opera

Sz�vegk�nyv�t Luigi Illica �s Giuseppe Giacosa �rt�k Victorien Sardou A La Tosca - c�m� dr�m�ja alapj�n. �sbemutat�j�ra 1900. janu�r 14-�n ker�lt sor R�m�ban.

Szerepl�k:

Floria Tosca, �nekesn� - szopr�n

Mario Cavaradossi, fest� - tenor

Scarpia, R�ma rend�rf�n�ke - bariton

Angelotti, a R�mai K�zt�rsas�g konzulja - basszus

Sekresty�s - basszus

Sciarrone, rend�r - basszus

Spoletta, rend�r - tenor

B�rt�n�r - basszus

P�sztorfi� - fi�szopr�n
 

        Helysz�n: R�ma, francia megsz�ll�s alatt

        Id�: 1800. j�nius

Els� felvon�s

Sant'Andrea della Valle templom

Az Angyalv�rb�l megszokott Politikai fogoly Angelotti, a R�mai K�zt�rsas�g egykori konzulja a Sant'Andrea della Valle templomba menek�l, ahol csal�dja egy k�poln�t tart fenn �s ahol n�v�re, Attavanti m�rkin�, n�i ruh�kat rejtett el, hogy sz�k�s�ben seg�tse. Angelotti a k�zeled� sekresty�s el�l a k�poln�ba menek�l. Meg�rkezik Mario Cavaradossi van, aki a templom sz�m�ra egy Magdoln�t �br�zol� k�pet fest. Magdoln�t Angelotti n�v�r�r�l mint�zta. A sekresty�s seg�t Cavaradossi munk�j�ban. Miut�n a sekresty�s t�vozik, Angelotti el�j�n rejtekhely�r�l �s elmes�li Cavaradossinak Mik�nt szabadult az Angyalv�rb�l, de Tosca �rkez�se f�lbeszak�tja. Angelotti ism�t elrejt�zik, Cavaradossi nekiadja egy kos�rban lev� eb�dj�t, hogy er�re kapjon. A f�lt�keny �nekesn� meghallotta, hogy a fest� valakivel besz�lget, f�lt�kenys�g�t sz�v�teszi, f�leg Amikor egy festm�nyen felismeri Attavanti m�rkin�t. Cavaradossi Azonban megnyugtatja �s biztos�tja szerelm�r�l. Az �nekesn� t�voz�sa ut�n Angelotti ism�t el�j�n rejtekhely�r�l. Cavaradossi felaj�nlja neki a h�zat, hogy rejt�zz�k el a kerti k�tban vesz�ly eset�n. Egy �gy�d�rg�s hallatszik, ami a Rabok sz�k�s�t jelzi az Angyalv�rb�l. Angelotti �s Cavaradossi sietve t�voznak. A templomba �rkezik Scarpia, R�ma rend�rf�n�ke �s seg�dje Spoletta, aki megtal�lja az �res kosarat �s a n�i ruh�kat (t�bbek k�zt egy legyez�t is) a k�poln�ban. A templom megtelik Te deumra k�sz�l� papokkal �s h�v�kkel. Tosca visszat�r de nem tal�lja szerelmet. Scarpia kihaszn�lva az �nekesn� f�lt�kenys�g�t, bemutatja neki Attavanti m�rkin� legyez�j�t. Scarpia szerelmet vall az idegesen t�voz� �nekesn�nek.

M�sodik felvon�s

Farnese-palota

A rend�rf�n�k elfogatja Cavaradossit �s a Farnese-palot�ba viteti majd odah�vja a fest� Szerelmet is, akit r�g�ta szeretne mag�nak megkaparintani. Angelottit nem siker�lt elfogni, sikeresen elrejt�z�tt Spoletta �s �gyn�kei el�l. Az �nekesn� meg�rkezik a palot�ba. Scarpia szembes�ti a megk�nzott fest�vel, aki arra K�ri, hogy ne �ruljon el semmit. Scarpia k�nvallat�sra k�ldi a fest�t. A szenved� Cavaradossi hallat�n Tosca felt�rja Angelotti rejtekhely�t a kerti k�tban. A rend�rf�n�k el�hozatja a fest�t, aki megtagadja Tosc�t, Amikor megtudja, hogy az �nekesn� mit tett. Sciarrone �rkezik Nap�leon gy�zelm�nek h�r�vel. A h�r hallat�n fellelkes�l� fest�t visszaviszik b�rt�n�be. Ekkor A rend�rf�n�k felaj�nlja a fest� szabads�g�t, ha Tosca az �v� lesz. Az �nekesn� r��ll az alkura �s Scarpia utas�t�st ad, hogy Cavaradossit hajnalban vakt�lt�nnyel l�j�k le. �m Amikor a rend�rf�n�k meg akarja �lelni Tosc�t, az lesz�rja.

Harmadik felvon�s

Angyalv�r

Cavaradossi az Angyalv�rban v�rja kiv�gz�s�t. Utols� k�v�ns�gak�nt levelet �r Tosc�nak. Ekkor Bel�p az �nekesn� �s megmutatja a fest�nek a Scarpi�t�l kapott levelet, mely biztos�t�ka szabadul�suknak. Elmondja a terv�t az �l-kiv�gz�sr�l. Meg�rkeznek a katon�k �s Cavaradossit sort�z ele �ll�tj�k. A fest� holtan esik �ssze. Az �nekesn� Ekkor r�d�bben az igazs�gra: Scarpia becsapta �t. K�zben meg�rkezik Spoletta, aki id�k�zben �rtes�lt Scarpia hal�l�r�l.
Tosca az  Angyalv�rtetej�r�l a m�lys�gbe veti mag�t. 

Az opera teljes felv�tele Montserrat Caball� (Tosca) �s Jos� Carreras (Cavaradossi) el�ad�s�ban: katt a heged�-kulcsra! 

    I. felvon�s

   II. felvon�s

 III. felvon�s

Kett�s a III. felvon�sb�l (Caball� �s Carreras)

(Ind�t�s el�tt katt a Lev�l�ria sz�net�re!) 

Az "�r�k" Tosca: Maria Callas
 

Maria Callas - eredeti n�ven Kalogeropoulos - 1923. december 2-�n sz�letett New Yorkban, g�r�g bev�ndorl�k gyermekek�nt. 1937-ben a neh�z anyagi k�r�lm�nyek miatt �desanyj�val visszat�rt G�r�gorsz�gba. Az Ath�ni Konzervat�riumban tanult Maria Trivella, majd Elvira de Hidalgo n�vend�kek�nt. Kisebb szerepek ut�n a m�sodik vil�gh�bor� alatt Suppe Boccaccio-j�ban, majd 1942-ben m�r Tosca-k�nt deb�t�lt.

Ath�n 1944-es felszabad�t�sa ut�n, illetve a polg�rh�bor� kit�r�se miatt 1945-ben visszat�rt apj�hoz New York-ba, ahol a h�res tenor, Giovanni Zenatello felfedezte tehets�g�t. Annak ellen�re, hogy szerepaj�nlatokat kapott a Metropolitan Oper�t�l, Maria Callas Eur�p�ba ment. 1947-ben a Veronai Ar�n�ban Gioconda szerep�t �nekelte, a k�vetkez� �vben pedig m�r Olaszorsz�g-szerte h�ress� v�lt olyan oper�k szerepeiben, mint a Turandot, az Aida �s term�szetesen a Norma. Karrierj�t a h�res karmester, Tullio Serafin �s k�s�bbi f�rje, Giovanni Battista Menenghini egyengette. 1949-ben a Purit�nokban Velenc�ben, R�m�ban Wagner Valk�rj�ben szerepelt, 1950-ben bemutatkozott a Mil�n�i Scal�ban is.

1951-ben a Traviat�t �s A szic�liai vecserny�t �nekelte Firenz�ben. A londoni Covent Gardenben Normak�nt deb�t�lt, 1952-ben a Scala �vadnyit� el�ad�s�n a Macbeth c�m� oper�ban �nekelt. Ezekkel a bemutat�kkal vil�gh�r�v� v�lt, �s az �tvenes �vek elej�n k�l�nb�z� lemezszerz�d�sekkel is elhalmozt�k.

1969-ben kezdett el dolgozni Pier Paolo Pasolinivel, aki felk�rte a Medea c�m� film f�szerep�re. 1973-ban Giuseppe di Stefano-val koncertturn�ra indult. Ekkor m�r 8 �ve nem l�pett fel nagy nyilv�noss�g el�tt, �gy a koncertsorozatot nagy figyelem k�s�rte. Azonban 1974-ben, egy jap�n koncert ut�n k�nytelenek voltak lemondani a turn�t, mivel az �nekesn� hangja m�r nem birta a megterhel�st.
Maria Callas 1977. szeptember 16-�n halt meg p�rizsi otthon�ban. Hamvait k�r�s�re az �gei-tengerben sz�rt�k sz�t.

Callas eml�kt�bl�ja a p�rizsi temet�ben

Minden id�k tal�n legnagyobb szopr�nja, aki t�k�letesen �nekelt mezzo, s�t alt szerepeket is. Csod�latos, senkihez nem hasonl�that�, �sszet�veszthetetlen, gy�ny�r�s�ges organum.