A Rigoletto szövegkönyvét Victor Hugo Le roi s'amuse című színdarabja alapján Francesco Maria Piave írta. Premierje 1851. március 11-én a velencei La Feniceben volt. Magyarországon először 1852. december 18-án mutatták be a Nemzeti Színházban.
Szereplők
Mantovai herceg - tenor
Rigoletto, a herceg udvari bolondja - bariton
Gilda, Rigoletto lánya - szoprán
Sparafucile, bandita - basszus
Maddalena, Sparafucile nővére - alt
Giovanna, Gilda bizalmasa - mezzoszoprán
Monterone gróf - basszus
Marullo, egy nemes - bariton
Matteo Borsa, udvaronc - tenor
Ceprano gróf - basszus
Ceprano grófné - mezzoszoprán
Egy bírósági szolga - tenor
A grófné apródja - mezzoszoprán
Udvaroncok, hölgyek, apródok és alabárdosok.
Cselekmény:
I. felvonás 1. kép
A dalmű rövid előjátéka a cselekmény döntő mozzanatát, Monterone átkát és az ebből fakadó tragédiát vetíti előre. Mantua hercegi palotájának díszes báltermében vagyunk. Az udvar méltóságai sétálgatva járnak fel és alá, apródok jönnek, mennek, a szomszédos teremben táncolnak.
Mantua hercege, ez a léhűtő, kéjenc fiatalember, semmiféle erkölcsi gátlást nem ismer, pazarló, kicsapongó életének egyetlen gondja az, hogy minél több nőt hódítson meg. Ez vezeti "uralkodásának" minden mozzanatát. Amikor egyik udvaroncának kíséretében a színpadra lép, éppen azt meséli el, hogy miként óhajtja meghódítani legújabb kiszemelt áldozatát, egy ismeretlen gyönyörű fiatal leányt. Ez a tervezgetése azonban nem zavarja abban, hogy közben egy udvaroncának, Ceprano grófnak feleségére is kivesse hálóját. Egyik vagy másik nő, mindegy a hercegnek... A herceg udvari bolondja, kalandjainak hű segítőtársa, a púpos Rigoletto gúnyt űz a féltékeny Cepranóból, sőt, azt tanácsolja urának, hogy a grófot tegye el láb alól. A bál már-már forrongó hangulatát még jobban felszítja az ősz Monterone megjelenése: az ő leányát is meggyalázta a herceg. Rigoletto annyira felbőszíti gúnyolódásával, hogy a herceget is, Rigolettót is megátkozza.
2. kép
Mantua egy elhagyott negyedében, egy szűk sikátorban lakik Rigoletto.
A színpadkép a bohócnak a Ceprano-palota szomszédságában levő kertes házát ábrázolja. Ebben a kis házban őrzi Rigoletto legféltettebb kincsét, egyetlen gyermekét, Gildát. Az ünnepségről hazatérő bohócot egy bérgyilkos, Sparafucile állitja meg útjában. Felajánlja neki szolgálatait arra az esetre, ha Rigoletto meg akarna szabadulni valamilyen ellenségétől. Mikor a bérgyilkos távozik, a púpos bohóc - aki mindenkit kigúnyol, aki rossz akaratú, aki gyűlöli az embereket - keserű monológban tárja fel mélyen érző lelke fájdalmát. Sparafucilével hasonlítja magát össze: az tőrrel, ő szóval gyilkol... Házába térve, boldogan szorítja magához keserves sorsának egyetlen vigaszát, Gildát.
Lelkére köti lányának, hogy ne hagyja el a házat, majd mikor az utcán lépteket hall, távozik, hogy utánanézzen az éjszakai járókelőnek. A nyitva hagyott ajtón a diáknak öltözött herceg oson be, és Rigoletto távozása után forró szavakkal ostromolja a leányt. Vallomásának heve megszédíti Gildát, aki beleszeret a szegény diáknak vélt hercegbe.
A herceg udvaroncai kiszimatolják időközben uralkodójuk legújabb szerelmének lakhelyét, s minthogy Gildát Rigoletto szeretőjének tartják, nemcsak hercegüknek vélnek szolgálatot tenni, de azt hiszik, hogy a mindnyájuk által gyűlölt bohócon is nagyot ütnek, ha a lányt elrabolják. Gilda elrablása sikerrel is jár, méghozzá a félrevezetett Rigoletto segítségével. A kétségbeesett bohóc hiába keresi már lányát. Monterone átka hatni kezd.
II. felvonás
A hercegi palotában. Udvaroncaitól itt tudja meg a herceg, hogy Gildát idehozták; boldog izgalommal rohan hozzá. Ezalatt Rigoletto, fájdalmát a szokásos bohócmókák mögé rejtve, a palota minden zugát felkutatja eltűnt lánya után. Tudja, érzi, hogy lányát a gyűlölt udvaroncok csak ide hozhatták. A "jó tréfán" kacagó udvar előtt felfedi, hogy az elrabolt Gilda nem szeretője, hanem a lánya, majd fájdalmának önkívületében nekiront az udvaronc-seregnek.
A meggyalázott Gilda kétségbeesve omlik atyja karjai közé, aki sírva vigasztalja szerencsétlen leányát. A színen keresztül megy a vérpadra Monterone gróf; utolsó szavai feloldozzák a léha, kéjenc herceget átka alól. Rigoletto véres bosszút esküszik lánya megrontója ellen.
III. felvonás
Színhely: Sparafucile külvárosi lebuja. Rigoletto most látja elérkezettnek az időt, hogy igénybe vegye a bérgyilkos ajánlatát: megbízza, hogy az álruhás herceget gyilkolja meg. Az álruhás uralkodó megjelenik, és mit sem sejtve enyeleg Maddalenával, Sparafucile húgával. A jelenetet Rigoletto és Gilda a rozoga kerítésen keresztül meglesi; így akarja Rigoletto a csábítóba még mindig szerelmes Gildát kiábrándítani.
Rigoletto eltávozik, de a visszaosonó, férfiruhában levő Gilda végighallgatja Sparafucile és Maddalena beszélgetését.
Maddalena meg akarja menteni a daliás ifjút; Gilda elhatározza,hogy feláldozza magát méltatlan szerelmeséért.A természetben és az emberi lelkekben egyaránt tomboló vihar közepette a fogadóba bebocsátást kérő Gildát Sparafucile leszúrja.
A vihar elültével Rigoletto visszatér, és megkapja a zsákba dugott holttestet. Épp a folyóba akarja dobni, mikor felcsendül a hazatérő herceg éneke. Borzadva tépi fel a zsákot, és még életben találja Gildát, aki atyja karjai közt hal meg. Rigoletto fájdalomtól összeomolva borul lánya holttestére. Monterone átka megfogant.
Verdi : Rigoletto (magyar operafilm, 1987) - B. Nagy János, Szűcs Márta, Miller Lajos, Begányi Ferenc, Pánczél Éva
Verdi: Aida
Szereplők
Egyiptom királya - basszus
Amneris, a lánya - mezzoszoprán
Aida, rabnő, Amonasro abesszin király lánya - szoprán
Radames, egyiptomi fővezér - tenor
Ramphis, főpap - basszus
Amonasro, Etiópia királya - bariton
Hírnök - tenor
Testőrök, papok, papnők, egyiptomi csapatok, abesszin foglyok és rabszolgák, nép.
Cselekmény
Helyszín: Memphis és Théba
I. felvonás
1. kép
A királyi palota terme, a kapun keresztül a piramisok látszanak.
Aida, az etióp király, Amonasro lánya Memphisben él rabszolgaként, de fogvatartói nem ismerik származását. Aida beleszeret Radamesbe, a fiatal katonatisztbe, aki viszontszereti őt, de Amneris, az egyiptomi király lánya is a tisztbe szerelmes.
Aida apja, Amonasro közben megtámadja Egyiptomot, hogy kiszabadítsa lányát. Amneris nyomására, Ramfis főpap kihirdeti, hogy Ízisz isten a fiatal tisztet választotta az egyiptomi sereg vezérének.
Aida választás elé kerül: az apja vagy a szerelme győzelméért imádkozzon.
2. kép
Phtá temploma. A középen álló oltárt titokzatos fény világítja meg felülről.
Nagy ünnepség zajlik, papnők táncolnak. Ramfis átadja a megszentelt kardot Radamesnek, és ezzel hadvezérré avatja.
II. felvonás
1. kép
Amneris hálószobája.
Amneris csapdát állít Aidának. Azt hazudja neki, hogy szerelme meghalt a csatában, de amikor látja a rabszolgalány szomorúságát, elmondja neki az igazat: Radames él. Aida boldog ujjongásával elárulja érzelmeit. A felharsanó trombiták jelzik, hogy a győztes hadvezér visszatért, Amneris pedig elindul, hogy a fáraó lányaként üdvözölje őt.
2. kép
A városfalon kívül, a nagykapunál.
Bevonulási induló és győzelmi kórus (kattra indul és leáll. előtte állítsd le a kvartettet!)
Radames győzelmi menet élén érkezik. A menetben fogolyként hozzák az etióp királyt, Amonasrót is. Az egyiptomiak nem tudják, hogy ki ő, azt hazudja, hogy a király elesett az ütközetben. Aida apjához siet, de az leinti őt, hogy megőrizze inkognitóját. A király kihirdeti, hogy sikere jutalmaként Radames bármit kívánhat. A hadvezér az etióp hadifoglyok szabadon bocsátását kéri, amit a fáraó teljesít is. Ramfisz azonban közbelép és Aida, az apjával együtt egyiptomi fogoly marad. A fáraó utódjául választja Radamest, és a trón mellé adja lánya kezét is.
III. felvonás
A Nílus partján, közel Ízisz templomához.
Miután Amonasro megtudja, hogy lányát Radameshez gyengéd szálak fűzik, felszólítja Aidát, hogy derítse ki Ramades seregeinek helyzetét. Az etióp sereg ugyanis újraszerveződött és felkészült, hogy kiszabadítsák királyukat, ezért Aidának meg kell tudnia, melyik utat nem szállták meg az egyiptomiak. Aida először tiltakozik, de aztán elvállalja a feladatot. Ramades szerelme és a hazája között örlődik, végül elmondja a hadititkot. Amint megtudja a titkot, Amonasro menekülni akar lányával és Ramadesszel együtt. Ramades azonban marad, önként adja fel magát. Amneris és Ramfis pedig szökevények után küldik az őröket.
IV. felvonás
1. kép
Az Igazság Templomának csarnoka. Az egyik ajtó Radames börtöncellájába vezet.
Amonasro szökés közben meghal, Aida eltűnik. Az áruló Radamesre halál vár. Amneris még mindig szereti és meg akarja menteni. Ha Radameses lemondana Aidáról, ő az apjánál kegyelmet kérne neki. A hadvezér azonban úgy érzi nincs már értelme életének, meg akar halni. A főpapok így kihirdetik a halálos ítéletet: Ramadest élve falazzák be az Ízisz oltár alatti sziklasírba. Amneris megátkozza a papokat.
2. kép
A színpad alsó része a templom alatti sír, a felső része maga a templom.
Aida elrejtőzött a kriptában, hogy együtt haljon meg szerelmével. Mindketten elfogadták sorsukat, elbúcsúznak a földi élettől és várják az elmúlást. Amneris felettük sír és imádkozik, körülötte a papok táncolnak.
Két részlet videón az 1993 - as Szegedi Szabadtéri Ünnepi Játékok Aida előadásából. Aida Misura Zsuzsa, Amneris Gail Gilmore - A főpróbát és a két előadást láttam, csodálatos, fergeteges volt, Gilmore: gyönyörű hang, csodálatos egyéniség, ragyogó nő és színész (a negyedik előadása egy önálló, fenomenális est, ahonnan nem akartuk elengedni!), Misura Zsuzsa méltó párja volt szép, tiszta szopránjával! Hátborzongató, feledhetetlen élmény volt!
Amneris és Aida kettőse az I. felvonásból:
Amneris és Radames kettőse a IV. felvonásból:
Verdi: Rigoletto - kvartett 3. felvonás (Maria Callas, Giuseppe di Stefano, Tito Gobbi)
AJÁNLOM AZ OLDALT
