H�romfelvon�sos opera

A Rigoletto sz�vegk�nyv�t Victor Hugo Le roi s'amuse c�m� sz�ndarabja alapj�n Francesco Maria Piave �rta. Premierje 1851. m�rcius 11-�n a velencei La Feniceben volt. Magyarorsz�gon el�sz�r 1852. december 18-�n mutatt�k be a Nemzeti Sz�nh�zban.

Szerepl�k

Mantovai herceg - tenor

Rigoletto, a herceg udvari bolondja - bariton

Gilda, Rigoletto l�nya - szopr�n

Sparafucile, bandita - basszus

Maddalena, Sparafucile n�v�re - alt

Giovanna, Gilda bizalmasa - mezzoszopr�n

Monterone gr�f - basszus

Marullo, egy nemes - bariton

Matteo Borsa, udvaronc - tenor

Ceprano gr�f - basszus

Ceprano gr�fn� - mezzoszopr�n

Egy b�r�s�gi szolga - tenor

A gr�fn� apr�dja - mezzoszopr�n

Udvaroncok, h�lgyek, apr�dok �s alab�rdosok.

Cselekm�ny:

I. felvon�s 1. k�p

A dalm� r�vid el�j�t�ka a cselekm�ny d�nt� mozzanat�t, Monterone �tk�t �s az ebb�l fakad� trag�di�t vet�ti el�re. Mantua hercegi palot�j�nak d�szes b�lterm�ben vagyunk. Az udvar m�lt�s�gai s�t�lgatva j�rnak fel �s al�, apr�dok j�nnek, mennek, a szomsz�dos teremben t�ncolnak.

Mantua hercege, ez a l�h�t�, k�jenc fiatalember, semmif�le erk�lcsi g�tl�st nem ismer, pazarl�, kicsapong� �let�nek egyetlen gondja az, hogy min�l t�bb n�t h�d�tson meg. Ez vezeti "uralkod�s�nak" minden mozzanat�t. Amikor egyik udvaronc�nak k�s�ret�ben a sz�npadra l�p, �ppen azt mes�li el, hogy mik�nt �hajtja megh�d�tani leg�jabb kiszemelt �ldozat�t, egy ismeretlen gy�ny�r� fiatal le�nyt. Ez a tervezget�se azonban nem zavarja abban, hogy k�zben egy udvaronc�nak, Ceprano gr�fnak feles�g�re is kivesse h�l�j�t. Egyik vagy m�sik n�, mindegy a hercegnek... A herceg udvari bolondja, kalandjainak h� seg�t�t�rsa, a p�pos Rigoletto g�nyt �z a f�lt�keny Cepran�b�l, s�t, azt tan�csolja ur�nak, hogy a gr�fot tegye el l�b al�l. A b�l m�r-m�r forrong� hangulat�t m�g jobban felsz�tja az �sz Monterone megjelen�se: az � le�ny�t is meggyal�zta a herceg. Rigoletto annyira felb�sz�ti g�nyol�d�s�val, hogy a herceget is, Rigolett�t is meg�tkozza.

2. k�p

Mantua egy elhagyott negyed�ben, egy sz�k sik�torban lakik Rigoletto.

A sz�npadk�p a boh�cnak a Ceprano-palota szomsz�ds�g�ban lev� kertes h�z�t �br�zolja. Ebben a kis h�zban �rzi Rigoletto legf�ltettebb kincs�t, egyetlen gyermek�t, Gild�t. Az �nneps�gr�l hazat�r� boh�cot egy b�rgyilkos, Sparafucile �llitja meg �tj�ban. Felaj�nlja neki szolg�latait arra az esetre, ha Rigoletto meg akarna szabadulni valamilyen ellens�g�t�l. Mikor a b�rgyilkos t�vozik, a p�pos boh�c - aki mindenkit kig�nyol, aki rossz akarat�, aki gy�l�li az embereket - keser� monol�gban t�rja fel m�lyen �rz� lelke f�jdalm�t. Sparafucil�vel hasonl�tja mag�t �ssze: az t�rrel, � sz�val gyilkol... H�z�ba t�rve, boldogan szor�tja mag�hoz keserves sors�nak egyetlen vigasz�t, Gild�t.

Lelk�re k�ti l�ny�nak, hogy ne hagyja el a h�zat, majd mikor az utc�n l�pteket hall, t�vozik, hogy ut�nan�zzen az �jszakai j�r�kel�nek. A nyitva hagyott ajt�n a di�knak �lt�z�tt herceg oson be, �s Rigoletto t�voz�sa ut�n forr� szavakkal ostromolja a le�nyt. Vallom�s�nak heve megsz�d�ti Gild�t, aki beleszeret a szeg�ny di�knak v�lt hercegbe.

A herceg udvaroncai kiszimatolj�k id�k�zben uralkod�juk leg�jabb szerelm�nek lakhely�t, s minthogy Gild�t Rigoletto szeret�j�nek tartj�k, nemcsak herceg�knek v�lnek szolg�latot tenni, de azt hiszik, hogy a mindny�juk �ltal gy�l�lt boh�con is nagyot �tnek, ha a l�nyt elrabolj�k. Gilda elrabl�sa sikerrel is j�r, m�ghozz� a f�lrevezetett Rigoletto seg�ts�g�vel. A k�ts�gbeesett boh�c hi�ba keresi m�r l�ny�t. Monterone �tka hatni kezd.

II. felvon�s

A hercegi palot�ban. Udvaroncait�l itt tudja meg a herceg, hogy Gild�t idehozt�k; boldog izgalommal rohan hozz�. Ezalatt Rigoletto, f�jdalm�t a szok�sos boh�cm�k�k m�g� rejtve, a palota minden zug�t felkutatja elt�nt l�nya ut�n. Tudja, �rzi, hogy l�ny�t a gy�l�lt udvaroncok csak ide hozhatt�k. A "j� tr�f�n" kacag� udvar el�tt felfedi, hogy az elrabolt Gilda nem szeret�je, hanem a l�nya, majd f�jdalm�nak �nk�v�let�ben nekiront az udvaronc-seregnek.

 A meggyal�zott Gilda k�ts�gbeesve omlik atyja karjai k�z�, aki s�rva vigasztalja szerencs�tlen le�ny�t. A sz�nen kereszt�l megy a v�rpadra Monterone gr�f; utols� szavai feloldozz�k a l�ha, k�jenc herceget �tka al�l. Rigoletto v�res bossz�t esk�szik l�nya megront�ja ellen.

III. felvon�s

Sz�nhely: Sparafucile k�lv�rosi lebuja. Rigoletto most l�tja el�rkezettnek az id�t, hogy ig�nybe vegye a b�rgyilkos aj�nlat�t: megb�zza, hogy az �lruh�s herceget gyilkolja meg. Az �lruh�s uralkod� megjelenik, �s mit sem sejtve enyeleg Maddalen�val, Sparafucile h�g�val. A jelenetet Rigoletto �s Gilda a rozoga ker�t�sen kereszt�l meglesi; �gy akarja Rigoletto a cs�b�t�ba m�g mindig szerelmes Gild�t ki�br�nd�tani.

Rigoletto elt�vozik, de a visszaoson�, f�rfiruh�ban lev� Gilda v�gighallgatja Sparafucile �s Maddalena besz�lget�s�t.

Maddalena meg akarja menteni a dali�s ifj�t; Gilda elhat�rozza,hogy fel�ldozza mag�t m�ltatlan szerelmes��rt. A term�szetben �s az emberi lelkekben egyar�nt tombol� vihar k�zepette a fogad�ba bebocs�t�st k�r� Gild�t Sparafucile lesz�rja.

A vihar el�lt�vel Rigoletto visszat�r, �s megkapja a zs�kba dugott holttestet. �pp a foly�ba akarja dobni, mikor felcsend�l a hazat�r� herceg �neke. Borzadva t�pi fel a zs�kot, �s m�g �letben tal�lja Gild�t, aki atyja karjai k�zt hal meg. Rigoletto f�jdalomt�l �sszeomolva borul l�nya holttest�re. Monterone �tka megfogant.