SZAB� L�RINC

(1900. m�rc. 31. Miskolc - 1957. okt. 3. Budapest)

A Nyugat m�sodik nemzed�ke a sz�zadfordul� t�j�n sz�letett, a forradalom buk�sa ut�n ker�lt az irodalom k�z�ppontj�ba. Babits�k is �gy tekintettek r�juk, mint az � kezdem�nyeik folytat�s�ra; �ltal�ban formakult�r�jukon is �rz�dik, hogy a Nyugat k�lt�it�l tanultak verselni, s Babitst�l, T�th �rp�dt�l; Kosztol�nyit�l indulva tal�lt�k meg saj�t hangjukat. Nem egy k�z�l�k m�v�szi nagys�gban felemelkedett a mesterekig. K�lt�k�nt is, m�ford�t�k�nt is az egyik legjelent�kenyebb volt k�z�tt�k Szab� L�rinc.

A h�szas �vekben kifejezetten baloldalinak sz�m�tott, a negyvenes �vekben kifejezetten jobboldalinak. Ha k�lt�szet�t vallatjuk, lehetetlens�g ak�r ide, ak�r oda sorolni. Oly m�rt�kben ridegen pesszimista, oly rossz v�lem�nnyel van emberr�l is, vil�gr�l is, hogy semmif�le politikai t�rekv�s nem tud vele mit kezdeni. Tal�n eg�sz k�lt�szet�nkben nincs m�g egy ennyire hitetlen, semmiben sem b�z�, aki szakadatlanul figyeli-boncolja �nmag�t is, de saj�t lelki �let�ben is csak les�jt�t tal�l. �gy l�tja, hogy az �let �rtelmetlen �s kegyetlen, s ebben az �letben � maga is kegyetlen, nem tud felold�dni az emberi kapcsolatokban. M�g a szerelem is k�m�letlen �let-hal�l k�zdelem, �s ha v�get �r, akkor nem m�l� gy�sz.

�s mindezt a ridegs�get, rem�nytelens�get, szomor�s�got annyi finoms�ggal, oly sok sz�nnel, nemegyszer oly sok gy�ng�d kedvess�ggel tudja k�lt�szett� var�zsolni, �s r�ad�sul k�lt�szet�b�l �gy �rad a kult�ra szeretete, hogy az olvas� m�r maga se tudja, hogyan is �rezzen az egyszerre oly riaszt� �s oly vonz� k�lt� ir�nt. (De emberi egy�nis�ge is ilyen vegyesen volt egyszerre vonz� �s riaszt�; annyi kedvess�g �s annyi rosszindulat kavarodott benne, hogy egyszerre v�ltott ki ismer�seib�l ellent�tes �rzelmeket.)

�sei reform�tus pr�dik�torok voltak, az apja mozdonyvezet�. Teh�t igen szer�ny m�db�l k�zd�tte fel mag�t rendk�v�li m�velts�g�ig, amelyhez nagy nyelvismeret is tartozott. Miskolcon sz�letett, de iskol�it Debrecenben v�gezte. A nagy iskolai kult�r�j� v�rosban ragadta el a m�velts�g szeretete. A hossz� termet�, szem�veges, k�cos fiatalember onn�t �rkezett Budapestre, ahol el�bb g�p�szm�rn�knek indult, majd �tiratkozott a b�lcs�szkarra, �s vegyesen tanult minden megtanulhat�t, hogy azut�n h�tat ford�tson az egyetemeknek, �s elmenjen �js�g�r�nak. M�r egyetemista kor�ban olyan verseket �rt, hogy felt�nik a Nyugat k�r�ben, Babits felismeri benne a bontakoz� jelent�keny k�lt�t. Babits lesz a szellemi nevel�je. A nagy kork�l�nbs�g ellen�re egy ideig j� bar�tok, de id�vel elhideg�lnek. Szab� L�rinc nehezen tud j� bar�t lenni. Ellent�tes tulajdons�gai m�r ifj�korban kider�lnek. De az indul�s kit�n�. Huszonk�t �ves kor�ban els� versesk�tet�nek (F�ld, erd�, Isten) m�r irodalmi sikere van. Majd Babits �s T�th �rp�d maguk mell� veszik harmadiknak a fiatal k�lt�t, hogy egy�tt ford�ts�k le Baudelaire k�lt�i �letm�v�t, A roml�s vir�gait, a vil�girodalom egyik legnagyobb hat�s� versesk�nyv�t. A Babits Mih�ly-T�th �rp�d-Szab� L�rinc-f�le magyar Baudelaire a magyar irodalmi kult�ra egyik nagy jelent�s�g� �rt�ke, nincs irodalmi m�velts�g n�lunk az ismerete n�lk�l.

Itt indul el er�teljesen Szab� L�rinc m�ford�t�i �tja. Soha t�bb� nem hagyja abba az idegen k�lt�k tolm�csol�s�t, sz�m�ra m�v�szi izgalom min�l h�vebben �s min�l formah�vebben elmondani magyarul, ami a vil�gban b�rmely nyelven elhangzott. S ehhez megvan �ri�si nyelvismerete, verselm�leti felk�sz�lts�ge �s bele�l�k�pess�ge. �gy lesz a magyar irodalom egyik legnagyobb �letm�v� m�ford�t�ja, a magyar olvas� vil�girodalmi kult�r�j�nak seg�t�je. M�ford�t�i sz�nvonalban egyenrang� Babitscsal, T�th �rp�ddal, Kosztol�nyival, csak �ltal�ban h�vebb tolm�cs n�luk is, �s m�g Kosztol�nyin�l is t�bb verset ford�tott.

A h�szas �vekt�l Az Est-lapok munkat�rsa. J�l haszn�lhat� �js�g�r�, de szenved a szerkeszt�s�gi robott�l. Igaz, szenved mindent�l; ha m�st csin�lna, azt is j�l csin�ln�, �s att�l is szenvedne. Ut�lkozva n�z maga k�r�l. Ellens�gesnek tudja az eg�sz ellenforradalmi vil�got, amelyben �l, de nem szereti Az Est-lapok liber�lis polg�ri k�r�t sem. Ez�rt hat ebben az id�ben baloldalibbnak, mint amilyen val�ban volt. Igaz�ban anarchista, akinek semmi sem j�. �les szemmel figyeli, hol tal�l rosszat, embertelent, cs�ny�t - �s ahov� n�z, ott l�that is. �s amit l�t, versben fejezi ki. Nem �rzelmeket fogalmaz. Alap�rzelme az ut�lkoz�s, �s ezt az �rtelem eszk�zeivel fejezi ki. Szab� L�rinc az �sz k�lt�je. De k�zben l�ngol� szerelmes verseket �r: egy szerelm�ben mindent k�vetel�, tudatosan �nz� f�rfi szakadatlanul izz� szenved�ly�t fogalmazza meg.

De az�rt a korai versekben m�g n�ha felcsend�l az idillikus hang, a term�szet ir�nti elragadtat�s, olykor m�g az �nnep�lyess�g is, mint a hajdani protest�ns g�lyarabok eml�k�t id�z� nagy k�ltem�nyben, a Testv�rsirat�kban. K�s�bb egyre t�bb a l�zong�s, a megvet�s, a rem�nytelen menek�lni akar�s. Nem szereti a v�rost, amelyben �l, de semmi k�ze a faluhoz. Egy id�ben v�roselleness�ge miatt a n�piek k�zel �rezt�k magukhoz. T�vedtek: Szab� L�rinc legurb�nusabb k�lt�ink egyike, igazi nagyv�rosi entellekt�el, aki ott �rzi rosszul mag�t, ahol �ppen van.

L�zong�sa mer�ben individualista, val�j�ban senkihez sem tartozik, �s mivel harc�hoz sehol sem tal�lhat t�rsakat (mert a t�rsakat nem tudja elviselni), teh�t keresi a m�dot, hogy egy�ltal�n �lni tudjon. �gy jut el a ki�br�ndult kiegyez�s t�rekv�s�hez. Legjellemz�bb k�tet�ben, a K�l�nb�k�ben ezt a kib�k�l� �letlehet�s�get keresi (1936). Individualista polg�r, aki olykor a mag�n�letben v�li megtal�lni a megnyugv�st; ez id�ben kelnek kisfi�r�l, a csal�di otthonr�l sz�l� megragad�an sz�p L�ci-versek.

Vil�gn�zeti mag�nyoss�g�b�l k�vetkezik, hogy a politikai t�rekv�sek k�z�tt sohasem tud igaz�n k�l�nbs�get tenni. �s amikor a n�met fasizmus meger�s�dik, azt hiszi, ez hozhat megold�st a t�rsadalmi probl�m�kra. Amikor pedig a Felvid�k �s Erd�ly visszacsatol�sakor beh�vj�k katon�nak, fell�ngol benne a nacionalizmus, �s azt k�pzeli - mint oly sokan akkor -, hogy Magyarorsz�g n�met fasiszta p�rtfog�s mellett aff�le k�z�p-eur�pai nagyhatalom lehet: �szre sem v�ve, hogy az imperialista sz�nd�k� Magyarorsz�g val�j�ban gyarmata lesz a f�ktelen n�met imperializmusnak. �gy sodr�dott vil�gn�zeti talajtalans�ga folyt�n Szab� L�rinc a magyar k�z�poszt�ly jelent�keny r�sz�vel egy�tt a fasizmusba.

A felszabadul�s ut�n j� id�re volt sz�ks�ge, hogy mag�hoz t�rjen. Az �j irodalompolitika tudta, milyen nagy k�lt�, �s id�t, m�dot adott mag�ra tal�l�s�hoz. Vil�gn�zetileg ugyan�gy nem azonosult soha az �j vil�ggal, mint ahogy idegen volt a r�giben is. De �jrakezdhette. �s a kezdetekn�l kezdte, meg�rva �lete egyik f�m�v�t: saj�t �tj�nak l�rai �br�zol�s�t a kisgyermekkort�l, az eml�kekt�l az emberr� �r�sig. Ezzel, a T�cs�kzen�vel l�pett vissza az irodalomba, hogy ezut�n p�ld�tlanul gazdag m�ford�t�i tev�kenys�get fejtsen ki. �j verseinek hangja egyre szel�debben szomor�. �s v�g�l k�vetkezett egy nagy gy�sz�lm�ny: meghalt egy asszony, akihez huszon�t �vnyi szerelem f�zte. Az � eml�k�re �rta meg A huszonhatodik �v c�m� szonettciklust, amely tal�n a legszebb, legsz�vhezsz�l�bb alkot�s Szab� L�rinc eg�sz gazdag �letm�v�ben. Itt a gy�sz feloldja a ridegs�get; a szomor�s�g remekm�ve ez. V�gs� k�nyve volt, megjelen�sekor (1957) m�r maga is s�lyos beteg volt, nemsok�ra meg is halt.

�lete v�gs� �v�ben megkapta a Kossuth-d�jat. J�l ismert�k hib�it, b�neit, de megbecs�lt�k benne a nagy k�lt�t. Mert az volt. Ha vil�gn�zetileg biztosabb talajon �ll, ha embers�gesebb, � lehetett volna a k�zelm�lt �vtizedek legnagyobb magyar k�lt�je. A tehets�ge megvolt hozz�. Csak az erk�lcsi alap hi�nyzott. �gy csak a sz�zad egyik nagy k�lt�je lett a legnagyobbak m�g�tt.