1.Negro Azabache

2.Domingo �s komolyzenekedvel�k 

3.Klasszikus zenei vide�k 

 4.Jose Carerras / a nagy kedvenc /

Carreras Captures

(egy "kincsesb�nya" - audio, video, k�p) 

Saj�t k�sz�t�s� pps ("zenedoboz")
Katt a k�pre!

 Jos� Carreras

1946. december 5-�n sz�letett Barcelon�ban, a katal�n f�v�rosban. M�r kisfi�k�nt is sokat �nekelt, �s visszaeml�kez�se szerint gyerekkora meghat�roz� �lm�nye volt, mikor megn�zte a Nagy Caruso c. filmet – Mario Lanz�val a f�szerepben. Kedvenc �ri�ja a La donna e mobile kezdet� volt a Rigoletto c. oper�b�l.

Sz�lei nyolc �ves kor�ban be�ratt�k a Barcelonai Konzervat�riumba. Tizenegy �vesen m�r a barcelonai operah�zban, a Liceuban �nekelt, m�g miel�tt a hangja mut�lni kezdett volna. A szopr�n hang� kisfi�b�l 18 �ves kor�ra gy�ny�r� hang� tenor lett: tanult Francisco Puig-n�l �s Juan Ruax-n�l, akit k�s�bb „zenei atyj�nak” nevezett. � vette r� az �nekest, hogy jelentkezzen a Liceum egyik meghallgat�s�ra, Flavio szerep�re a Norm�b�l. A meghallgat�s siker�lt, �gy 1970-ben Jos� Carreras sz�npadra l�phetett a barcelonai operah�zban.

Ez a szerep fontos �llom�s volt az �nekes karrierje szempontj�b�l, hiszen nem csak a kritika figyelt fel a fiatal katal�n term�szetes, tiszt�n cseng� tenor hangj�ra, hanem a c�mszerepet alak�t� Monserrat Caball� is. Ezut�n az �nekesn� felk�rte Carrerast, hogy �nekelje el Gennaro szerep�t Donizetti Lucrezia Borgia c. oper�j�ban.

Spanyolorsz�gi bemutatkoz�sa ut�n sikert sikerre halmozott vil�gszerte. Olaszorsz�gban el�sz�r Parm�ban l�pett fel a Boh�m�let Rodolphjak�nt 1971-ben. 1972-ben deb�t�lt a New York City Operah�zban Puccini Pillang�kisasszony�ban, �s ezut�n h�rom �ves szerz�d�st is kapott a sz�nh�zt�l. Londonban a Stuart M�ria koncert-v�ltozat�ban l�pett fel el�sz�r, itt is Monserrat Caball�val k�z�sen. Az �nekesn� p�ly�ja sor�n v�gig seg�tette a fiatal tenort, 15 k�l�nb�z� oper�ban szerepeltek egy�tt.



Jos� Carreras fiatalon vil�gh�r� lett: 28 �vesen – mikor m�s �nekesek m�g csak karrierj�k elej�n j�rnak – m�r 24 k�l�nb�z� operaszerepet �nekelt el. Deb�t�lt a vil�g n�gy legnagyobb operah�z�ban: 1974-ben a B�csi �llami Operah�zban, Mantua herceg�nek szerep�t �nekelte Verdi Rigolettoj�ban. A londoni Royal Opera House-ban Traviata Alfredojak�nt deb�t�lt, �s mint Nemorino, Donizetti Szerelmi b�jital c. oper�j�ban. A New York City Operah�z ut�n a vil�gh�r� Metropolitan sz�npad�n is sz�nre l�pett a Tosca c. oper�ban, Cavaradossi szerep�ben.

Tosca - Lev�l�ria

 

1975-ben a mil�n�i Scal�ba is eljutott: Verdi �larcosb�lj�ban deb�t�lt Riccardo-k�nt.

A hetvenes �vekt�l fogva a nagyobb operah�zak mellett szerepelt a vil�g legh�resebb fesztiv�ljain is: 1976 �ta rendszeresen fell�pett a Salzburgi �nnepi J�t�kokon. A nyolcvanas �vekben nagy sikert aratott Verdi Reqiuemj�ben, �s tov�bbi felejthetetlen alak�t�sokat ny�jtott a B�csi �llami Operah�zban Kalaf szerep�ben, Puccini Turandotj�ban. Ebben az id�szakban Budapesten is vend�geskedett, �nekelt t�bbek k�z�tt a Don Carlos c. oper�ban, illetve Marton �v�val �s Juan Pons-szal a Tosc�ban.

Verdi: Don Carlos Szabads�g - kett�s (Carreras, Cappuccilli)

1987-ben �nekelte Ariel Ram�rez Kreol Mis�j�t, r�viddel azel�tt, hogy felfedezt�k volna betegs�g�t. A mis�t a Vatik�nban is el�adta, ahol II. J�nos P�l P�pa szem�lyesen fogadta az �nekest �s csal�dj�t.

1987 nyar�n, karrierje cs�cs�n Carrerasn�l leuk�mi�t diagnosztiz�ltak, �s orvosai kezdetben csak 10%-os t�l�l�si es�lyt adtak neki. A t�bb h�napos kezel�s sikert hozott, �s az �nekest hihetetlen �leterej�nek is k�sz�nhet�en kigy�gy�tott�k betegs�g�b�l. Az�ta Carreras l�trehozta leuk�mi�s betegeket seg�t� alap�tv�ny�t, �gy t�rekedve arra, hogy m�soknak is es�ly�k legyen a felgy�gyul�sra.

1988. j�lius 21-�n sz�z�tvenezer n�z� v�rta Barcelon�ban Jos� Carreras szabadt�ri koncertj�t, ahol a spanyol kir�lyn� szem�lyesen megjelent. Ez az alkalom volt az els�, hogy hal�los betegs�g�b�l fel�p�lve a k�z�ns�g el� l�pett, hihetetlen sikert aratva. Egy �vvel k�s�bb, 1989-ben visszat�rt az operasz�npadra is. 1990-ben a Covent Gardenben m�r Saint-Sa�ns S�mson �s Dalila c. oper�j�ban �nekelt.



1990-ben �s 1994-ben a H�rom Tenor koncertekkel Luciano Pavarotti, Placido Domingo �s Jos� Carreras vil�gszt�rokk� v�ltak. Carrerast 1992-ben a barcelonai olimpiai j�t�kok zenei rendez�j�nek nevezt�k ki.

A tenor karrierj�t betegs�ge nem t�rte kett�, hanem ink�bb meger�s�tette abban, hogy tov�bb kell �nekelnie. A koncertek mellet m�g egy-k�t operaszerepet is elv�llal, 2001-ben p�ld�ul a Liceuban szerepelt S�msonk�nt, de �let�nek nagy r�sz�t most a Jos� Carreras Nemzetk�zi Leuk�mia Alap�tv�ny t�lti ki.

5. A biblia a zen�ben

 6. Operar�szletek