Ludwig van Beethoven

n�met zenszerz� (1770-1827)

Beethoven id�zetek

• A zene magasabb rend� megnyilatkoz�s, mint minden b�lcsess�g �s filoz�fia.
• A zene h�d az �rz�ki �s a szellemi vil�g k�zt.
  • Csak a legritk�bb esetben k�vessed m�sok tan�cs�t: az olyan dologban, amelyet m�r meggondolt�l, ki ismerhetn� jobban az �sszes k�r�lm�nyeket, mint te magad?!
    • Az �rz�ki gy�ny�r a lelkek egyes�l�se n�lk�l mindig �llatias volt, �s az is marad: nyoma sincs ut�na az emberben valami nemesebb �rzelemnek, ink�bb a megb�n�snak.
      • A szellemnek, a munk�lkod� szellemnek nem volna szabad nyomor�s�gos sz�ks�ghez k�tve lenni.
        • Er� az olyan emberek mor�lja, akik a t�bbiek k�z�l kit�nnek...
          • B�tors�ggal minden el�rhet az ember, ha jogos.
            • Nincs az a szab�ly, amelyet meg ne lehetne s�rteni av�gb�l, hogy szebb� tegy�nk valamit.
              • A gy�l�let mag�t�l visszasz�ll azokra, akik t�pl�lj�k.
                • A legjobb szer ahhoz, hogy ne gondolj nyomor�s�godra - a munka.
                  • Nincs t�rhetetlenebb dolog, mint amikor az ember �nmag�nak k�nytelen szemreh�ny�st tenni saj�t hib�i miatt.
                    • A megszok�s k�vetkezt�ben m�g a legragyog�bb tehets�g is vesz�t mag�b�l.
                      • Be akarom bizony�tani, hogy az, aki j�l �s nemesen cselekszik, emellett m�g a m�ltatlans�got is el tudja viselni. (B�cs v�ros tan�cs�hoz 1819. febru�r 1-�n.)
                        • Tegy�nk j�t, ahol csak lehet, szeress�k mindenn�l jobban a szabads�got, ne tagadjuk meg az igazs�got soha, m�g a tr�n el�tt sem!
                          • V�llald al�zattal sorsodat; nem �lhetsz magadnak, hanem csak m�soknak; m�sutt, mint m�v�szetedben nincs sz�modra boldogs�g. Istenem adj er�t, hogy legy�zhessem �nmagamat!
                            • A vil�g olyan zsarnok, aki elv�rja a h�zelg�st, hogy kegyesnek mutatkozz�k; az igaz m�v�szet azonban �nmaga ura, s nem t�ri, hogy h�zelg� form�ba k�nyszer�ts�k.

                             

                            

                            R�szletek Beethoven leveleib�l

                            • Nyomor�s�gos �letet �lek. K�t �v �ta ker�l�k minden t�rsas�got, mert nem mondhatom meg az embereknek: s�ket vagyok... Nagyon gyakran meg�tkozom l�temet... Plutarkhosz megtan�tott a lemond�sra. Dacolni akarok, ha ez egy�ltal�n lehets�ges, dacolni akarok a sorsommal; de vannak az �letemnek pillanatai, melyekben �n vagyok Isten legnyomorultabb teremtm�nye... Lemond�s! Milyen szomor� mened�k! �s m�gis az egyed�li, ami sz�momra megmaradt!

                            (R�szlet egy 1801-ben �rt, Wegeler doktorhoz c�mzett lev�lb�l. )

                            • N�lam a jelsz� mindig: Nulla dies sine linea, �s ha szunnyadni is hagyom a m�zs�t, az csak az�rt t�rt�nik, hogy azut�n er�teljesebben �bredjen fel.

                            (R�szlet egy 1826-ban �rt, Wegeler doktorhoz c�mzett lev�lb�l).

                             

                            

                            R�szletek a heiligenstadti v�grendeletb�l (1802. okt.6.)
                            
                            "�, ti emberek, ti, kik engem izg�ga, konok vagy gy�l�lk�d� embernek v�ltek vagy neveztek, mily igaztalanok vagytok ir�nyomban, nem ismeritek titkos ok�t annak, amit l�tni v�ltek. Sz�vem �s elm�m gyermekkoromt�l fogva szomj�hozta a j�indulat gyeng�d �rzelmeit, de b�tor cselekedetekre is mindig k�szen �lltam. �m gondolj�tok csak el, hogy hat esztend�vel ezel�tt �ldatlan k�r t�madott meg, amely �rtelmetlen orvosok kezel�se folyt�n csak elm�rgesedett; gy�gyul�som rem�ny�ben mindig �jb�l csalatkoztam, v�g�l szemben�zni k�nyszer�ltem egy �lland�sult bajjal (melynek gy�gy�t�sa tal�n �vekig tarthat, tal�n lehetetlen)..."
                            
                            "Nekem, aki t�zes, �l�nk temperamentummal sz�lettem, s�t, aki a t�rsas�gbeli vid�m sz�rakoz�sokhoz is vonz�dtam, m�gis kor�n el kellett k�l�n�ln�m, �letem mag�nyosan tengetem, s ha egyszer-egyszer t�ltettem volna magam mindezeken, jaj, be keservesen l�ktek vissza ilyenkor rossz hall�som fokoz�d�an keserves tapasztalatai - mert h�t nem tudtam r�sz�nni magam arra, hogy ekk�nt sz�ljak az emberekhez: "Besz�ljetek hangosabban, kiab�ljatok, mert �n s�ket vagyok!" �, hogy is lett volna lehets�ges, hogy felfedjem egy olyan �rz�kem fogyat�koss�g�t, amelynek �pp n�lam t�k�letesebbnek kellene lennie, mint m�sokn�l, amelynek valamikor a legnagyobb t�k�letess�gig voltam birtok�ban, oly teljess�ggel, amilyennel az �n mesters�gemben bizonnyal kevesen rendelkeznek �s rendelkeztek valaha. - �, erre nem vagyok k�pes, ez�rt bocs�ssatok meg nekem, ha most f�lrevonultan l�ttok, miut�n boldogan vegy�ltem k�z�tek. Szerencs�tlens�gem k�tszeresen k�noz, mert r�ad�sul m�g f�lreismernek. Nekem az emberi t�rsas�gban, emelkedett besz�lget�sekben, k�lcs�n�s bizalmass�gban lelhet� fel�d�l�s m�r nem lehet oszt�lyr�szem... sz�m�z�tten kell �lnem..."
                            
                            "...nem k�nny� feladat ez, s m�v�sznek nehezebb, mint b�rki m�snak. Istens�g, Te bel�m tekintesz, Te ismersz �s tudod, hogy emberszeretet �s a j�tev�s hajlama lakozik bennem..."
                            
                             

                             

                             Beethovenr�l - m�s zeneszerz�k: 
                            
                            "Amilyen nagy a szelleme �s sz�ve, olyan kicsiny � maga; alacsony, barna, himl�helyes ember, az a fajta, amit cs�fnak neveznek, de mennyei sz�p homloka van, amelyet a harm�nia oly nemesen boltozott, hogy legsz�vesebben megcsod�ln� az ember, mint valami nagyszer� m�remeket; hossz�, fekete haj�t h�tra f�s�li. Soha semmif�le uralkod�ban nem l�ttam ilyen �ntudat�t az er�nek." (Bretano Bettine)

                            "Olykor �gy �rzem, hogy bennem is lappang valami, de ki tudna Beethoven ut�n m�g muzsik�t �rni!?"  (Schubert)

                            "Sz�zesztend�s t�lgynek sz�zaib�l form�lt �ri�s bet�kkel �rj�tok nev�t valami t�rs�gre! Vagy faragjatok egy gig�szi szobrot, amin� Borromei Szent K�roly� a Lago Maggioren�l, hogy tekintete, �gy mint �let�ben v�gigl�thasson a hegyl�ncon. �s hajdan, mikor a Rajn�t j�r� haj�k idegen utasai megk�rdik:
                            ki ez a tit�n? - hadd tudjon v�laszolni minden gyerek:
                            ez B e e t h o v e n..." ( Schumann )

                            "Aki ut�na j�n, nem folytathat, hanem el�lr�l kell kezdenie mindent, mert el�dje csak ott �llt meg, ahol a m�v�szet maga v�get �r." - mondta gy�szbesz�d�ben Grillparzer, a k�lt� Beethoven temet�s�n.